Két minimalista és egy frame-es honlap
2001-től elkezdtem diára (főleg Velviára) fényképezni, elsősorban a Bükk és a Mátra tájain. A tájképek mellett akkoriban elég sok növényfotót is készítettem, megfelelő biológiai ismeretek híján azonban többnyire nem tudtam pontosan, hogy mit örökítek meg. Tizenhét éves kora körül mindenki nagy terveket szövöget, én például természetfotós akartam lenni -hát nem lettem. A fordítós anyag mellett ekkor már rengeteg fekete-fehér filmet fotóztam el, illetve laboráltam (méterre vettem az Orwo NP55-öt és egy külön Pentax rendszert tartottam a Nikon mellett erre a célra), de ezeket nem publikáltam a weben (nem is voltak még annyira jó minőségűek). A honlap fő célját abban láttam, hogy legjobb felvételeimet bemutassam rajta. A képeket diafeltétes szkennerrel digitalizáltam, meglehetősen alacsony felbontásban és rossz minőségben (néhányat nagyobb felbontásban is beszkenneltettem, ha papírképre volt szükségem belőle -én már nem rendeltem Cibachrome nagyításokat). Ez az egyik oka annak, hogy a felvételek csak kisebb felbontásban (hosszabbik oldaluk 300 pixel) kerültek a galériába, nem lehetett rájuk kattintani a 
nagyobb változatért. Elég sok ideig maradt meg ez a weboldal, csupán a képek cserélődtek rajta. Volt hozzá vendégkönyv is, amiben már szinte kizárólag elismerő megnyilvánulások voltak. Számláló nem tartozott a honlaphoz, így sajnos fogalmam sem volt, hányan nézték meg (az előzőhöz volt ugyan, de hamar megszűnt a szolgáltatás, valamint oldalletöltéseket számolt, nem egyedi látogatókat -így a mért számok nem minden esetben fedték a valóságot). 2002-ben kezdtem el fényképésznek tanulni, ami egyrészt szerencsés fordulat volt, hiszen azzal foglalkozhattam, amit szeretek, másrészt azonban rá kellett jönnöm, hogy a lakossági fotószolgáltatás nem nekem való (a természetfotózásból pedig többnyire nem lehet megélni). Fényképezési stílusomon az iskola eleinte nem sokat változtatott, fontos volt azonban, hogy a házi feladatokat az első félévben hagyományos fekete-fehér eljárással kellett elkészíteni. Így a korábbi alkalmi 
laborálás rendszeressé vált és az egyik nyáron azt vettem észre, hogy kizárólag fekete-fehér filmet viszek magammal utazásaim alkalmával. Ebben az időben vettem első digitális fényképezőgépemet (Olympus Camedia C-1400XL), mellyel főleg tanulmányképeket készítettem, ezek a gépek még nagyon gyenge eredményt produkáltak akár a kisfilmhez képest is. 2004 tavaszán azonban már feltöltöttem néhány digitális felvételt is egy új weblapra, mely először kapta a bfoto nevet. Ezen külön szerepeltek a fekete-fehér, a diára készült színes és a digitális felvételek (mindegyikből 6-6 darab -úgy gondoltam, hogy ennyi is elég, ha be akarom mutatni a rám jellemző képeket). Designja nagyon egyszerű volt, elrendezése nem sok lehetőséget adott a bővítésre (ráadásul nagy munkával járt egy-egy kép kicserélése, mindegyik képhez tartozott például egy normál és egy halványabb bélyegkép is). A képek hosszabbik oldala 450 pixel volt. Ez a lap csak két-három hónapig volt elérhető, mert bár pozitív visszajelzéseket kaptam róla, de legtöbben 
keveselték a képek számát. A digitális képeket ezután évekig nem tettem közzé, hiszen az alacsony felbontású felvételek monitoron ugyan jól mutattak, de megfelelő minőségű papírképet nem tudtam belőlük készíteni. 2004 augusztusában szerkesztettem következő honlapomat, melynél frame-eket alkalmaztam. Ezt a technológiát ezelőtt (és utána is) messziről elkerültem sokak által ismert okokból, de akkor gyorsan és kényelmesen akartam online galériát építeni, immár sok (legalábbis 18-nál több) képpel. A képek hosszabbik oldala 590 pixel volt, utoljára ezen a weblapon szerepeltek így együtt színes és fekete-fehér képeim. A diák minősége itt már megfelelőnek mondható, eltekintve attól, hogy elég rossz monitoron "szűrtem" őket, így kékbe hajlanak. A fekete-fehér képeket viszont negatívról szkenneltem egy gyatra diafeltétes lapolvasóval, ami miatt több negatív kritikát is kaptam, ezért ettől fogva jó darabig csak papírképeket szkenneltem. Ebben az időben költöztem át a web.axelero.hu/bfoto (majd web.t-online.hu/bfoto) címre (a bfoto.try.hu átirányítás pedig már szinte a kezdetek óta működött). Itt mindössze 10 MB tárhelyem volt, de ez sokáig elégnek bizonyult. Az említett címen már gyakorlatilag csak egy látogatócsalogató lap található, ugyanis évekig az első oldalon szerepelt a Google találati listájában "tájkép(ek)" kulcsszóra keresve (azóta nem foglalkoztam vele és lecsúszott), valamint sok helyen hivatkoztak rá.